Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sepultura

2013.08.04

A Sepultura egy brazilthrash metal/death metal együttes. A Sepultura volt talán az első és egyetlen együttes a metalzene eddig történetében, akiknek sikerült egy harmadik világbeli országból (történetesen Brazíliából) indulva világszerte ismertté válniuk.

Az együttest két testvér, Igor és Max Cavalera alapította, mikor 14-15 évesek voltak. Akkor még nem Max Cavalera énekelt, hanem egy Wagner Lamounier nevű srác, aki 1984-ben került ki a csapatból (ezután megalakította a black/death metált játszó Sarcófago-t). Az első stabil felállásban a másik két tag a basszusgitáros Paulo Jr. és a gitáros Jairo Guedz voltak. A Sepultura név az angol grave, azaz sír/sírhely szó portugál megfelelője. Max Cavalera egy alkalommal éppen a Motörhead Dancing on Your Grave' („A sírodon táncolva”) című dalának szövegét fordította portugálra, és úgy gondolta, a Sepultura jó név lehet egy brazil death/thrash csapat számára.

sep.jpeg

A brazil death metal színtér még csak csírájában létezett, amikor 1985-ben a Cogumelo kiadón keresztül a Sepultura megjelentette első anyagát egy másik helybeli csapattal,az Overdose-sal közös lemezen. Ez volt a Bestial Devastation. (A thrasher Overdose-nak is ez volt első megjelenése a Século XX dalaival. A banda ma már nem létezik, de 1995-ig hét nagylemezük is megjelent, folyamatos tagcserék mellett.)

A két nap alatt rögzített ötszámos Bestial Devastation arra éppen jó volt, hogy felhívja azok figyelmét is a Sepulturára, akik nem jártak le a klubokba. A Venom, Celtic Frost, Slayer inspirálta korai számok nem nevezhetők éppen emlékezetesnek, inkább csak zajongás volt ez. Az országos ismertséget a Morbid Visions album hozta meg 1986-ban. Itt már sikerült valami maradandót is összehozni a Troops of Doom képében. Ez a dal évekkel később is felbukkant a koncerteken. A Sepultura időközben Sao Pauloba tette át székhelyét. A gitáros Jairo viszont úgy döntött, hogy kiszáll a csapatból. Helyére a német származású Andreas Kisser érkezett, akinek valószínűleg komoly szerepe volt abban, hogy a Sepultura zenéje ezek után ugrásszerűen fejlődött lemezről lemezre.

sepultura-953.jpg

Az új felállásban készült első album, az 1987-es Schizophrenia a brutalitás és a sebesség mintapéldánya. Egy sajtóban megjelent cikk szerint, ha az oroszok a hidegháború utolsó éveiben titkos fegyverként megszerezték és bevetették volna a Schizophrenia dalait, akkor most más lenne a világ képe. A tagok hangszeres tudása rohamos fejlődésnek indult. Igor egyéni dobolása itt kezd alakot ölteni, Andreas Kisser szólói és Max riffjei pedig már ekkor egész egyszerűen gyilkosak. Persze a lemez hangzása nem csúcsteljesítmény, hiszen még mindig Brazíliában, az ottani korlátozott technikai lehetőségek közé zárva dolgoznak. A Schizophrenia akkoriban több ezer kalózmásolat útján terjedt Európában, és a hollandRoadrunner kiadó, jószimatú fejvadásza, Monte Conner révén, lecsapott a tehetséges bandára, és nemzetközi lemezszerződést ajánlott a Sepulturának.

A Roadrunneres bemutatkozásra készülve a Beneath the Remains album produkciós munkálataiba bevonták az ismert death metal producer Scott Burnst is. Scott Burns addigra olyan albumokkal szerzett nevet magának, mint például a Death első két anyaga (Scream Bloody Gore és Leprosy) vagy később az Obituary, a Deicide, a Cannibal Corpse albumai és további Death-lemezek. Burns megtette azt a szívességet a Sepulturának, hogy hajlandó volt karácsonykor Rio de Janeiroba utazni, és irányítani a felvételi munkálatokat, majd januárban már az Államokban megkeverni és masterelni az anyagot.

A Beneath the Remains a thrash metal éra csúcsán jelent meg. A Sepultura jókor volt jó helyen, így a tehetségüket sikerült megmutatni a világnak. A 42 perces anyag intenzív, gyilkos lendülettel előadott klasszikus thrash metal. Az Inner Self, a Stronger Than Hate vagy a Mass Hypnosis dalok tekinthetők csúcspontoknak. Igor dobolását többen a Slayer ászához, Dave Lombardohoz hasonlították joggal, már ekkor. Az anyagon néhány vendég is felbukkan. A Stronger Than Hate kórusában például olyan nevek hallatják hangjukat az akkori színtérről, mint Kelly Shaefer (Atheist), John Tardy (Obituary) valamint Scott Latour és Francis Howard a death metalt játszó Incubusból.

A Beneath the Remains 1989. májusi megjelenését követően első külföldi turnéjára indult a Sepultura. A Sodom előzenekaraként bejárták Európát (gyakorlatilag minden este lealázták a német thrashereket azzal a hihetetlen energiával, ami belőlük áradt), majd az USA és Mexikó következett, játszottak a Motörhead és a Metallica előtt. A sikeren felbuzdulva a Roadrunner 1990-ben újra megjelentette a Schizophrenia lemezt, most már nemzetközi terítéssel, és ehhez a kiadáshoz a Sepu rögzítette a Troops Of Doom egy friss verzióját bónusz dalként.

Gyakorlatilag épp csak annyi időre állt meg a banda, hogy a srácok végleg átköltözzenek az Egyesült Államokba, Phoenixbe, majd felvegyék a következő nagylemezt a Morrissound stúdióban, természetesen ismét Scott Burns segítségével. A borítóra újból egy kifejező Michael Whelan festményt választottak.

Az Arise album még erősebb, mint a Beneath the Remains. Talán a hangzás, talán a több középtempós riff miatt, de súlyosabbnak hat, mint elődje. A dalok is komplexebbek, technikásabbak, mint korábban. Elkészítik első videoklipjeiket a Dead Embryonic Cells és az Arise dalokra, ez utóbbit azonban negatív üzenete miatt Amerikában letiltotta az MTV.

Az Arise 1991-ben szinte egy időben jelent meg az akkor második alkalommal megrendezett Rock in Rio fesztivállal, melyre a Sepulturát is meghívták egyik főzenekarnak. (Egy Rock In Rio Edition is megjelent a lemezből más borítóval, és ismét a Troops Of Doom bónusszal.) A következő nagy dobás a São Paulóban adott ingyenes szabadtéri koncertjük volt, ahol több mint 40 000 ember előtt játszottak. Sajnos a hisztérikus tömegben egy rajongót megkéseltek és életét vesztette, ami nem tett jót a Sepultura hazai megítélésének.

Az Arise platinalemezzé érett az elsöprően sikeres világkörüli turné hatására, mellyel először jutottak el a Távol-Keletre, Japánba, Indonéziába, Ausztráliába és játszottak a hollandiaiDynamo fesztiválon is. A márciusi barcelonai koncert videófelvétele a következő évben kerül a boltokba Under Siege címmel. Max Cavalera közben feleségül vette a nála majd' húsz évvel idősebb Gloria Bujnowskit, a csapat menedzserét. Ez a házasság a Sepultura történetének későbbi alakulása szempontjából is fontos esemény volt.

A Roots turné keretében a Sepultura ismét meghívást kap a Monsters Of Rock fesztiválra, de végül trió felállásban kénytelenek játszani, mert Max Cavalera fogadott fia néhány órával a fellépés előtt autóbalesetben életét veszti, Max és Gloria pedig az első géppel azonnal hazautaznak. Röviddel a temetés után folytatódik a turné. Időközben az együttes többsége úgy határoz, hogy nem kívánják megújítani a menedzser lejáró szerződését. Gloria kirúgását férje, az amúgy is rossz passzban lévő Max Cavalera, nem tudja elfogadni. Mivel a másik három taggal nem tudnak közös nevezőre jutni, a gitáros/énekes/alapító úgy dönt, hogy kilép a Sepulturából, és a még hátralévő bulikat törlik. (A klasszikus felállású Sepultura legutolsó koncertje az angliai Brixton Academyben volt 1996. december 16-án. Ennek a bulinak a felvételét rejti a 2002-ben megjelent Under The Pale Grey Sky koncertlemez.)A Sepultura magára maradt három zenésze úgy dönt, hogy nem adják fel, és a vezér nélkül is folytatják. Az első próbákon még Andreas énekel, de hamar belátják, hogy új frontembert kell keríteniük. A választásuk Derrick Greenre, egy két méter magas, clevelandi születésű fekete srácra esett, aki addig az Outface és az Alpha Jerk hardcore bandákban fordult meg. Az új felállású Sepultura első lemeze 1998 októberében lát napvilágot, de a fogadtatása elég hűvös. A rajongótábor megosztott, így a lemezeladások értelemszerűen visszaesnek, meg sem közelítik a korábbi lemezek mutatóit. A Soulfly bemutatkozó albuma kétszer annyi példányban kelt el, mint az új frontemberrel készült Against.

sep2.jpeg

A második generációs Sepultura-albumok közül a Roorback sikerült eddig a legjobban. A 2003 derekán megjelent anyagon nincsenek vendégzenészek, nincsenek vadhajtások, nincsenek zenei kísérletezések.

2003 márciusától kezdve gyakorlatilag két éven át folyamatosan turnén volt az együttes. Néhány bemelegítő brazil buli után főzenekarként nyomultak Európában, majd következett az Egyesült Államok a Voivoddal közösen. A nyári fesztiválokra visszatértek az öreg kontinensre, ahol a Wanted Fesztivál keretében először játszott Magyarországon a Derrick Green vezette Sepultura. 2004 karácsonyáig mind a négy égtájat bejárta a banda. Az április 3-i koncertjüket Sao Pauloban filmre vették, azzal a szándékkal, hogy később DVD formájában kiadhassák 20 éves fennállásuk tiszteletére.

Tagok

  • Andreas Kisser (gitáros 1986–)
  • Paulo Jr. (basszusgitáros 1983–)
  • Derrick Green (énekes 1996–)
  • Eloy Casagrande (dobos 2011–)

Korábbi tagok

  • Max Cavalera (énekes/gitáros 1983–1996)
  • Igor Cavalera (dobos 1983–2006)
  • Jairo Guedz (gitáros 1983–1986)
  • Wagner Lamounier (énekes 1983–1984)
  • Roy Mayorga (helyettes dobos, 2006)
  • Jean Dolabella (dobos 2006–2011)

Diszkográfia

Max Cavalera-korszak

Derrick Green-korszak

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.